az utolsó bejegyzésem óta, ismét fordult velem a világ... igen, legalább kétszer 360°-ot... hogy ott vagyok-é, ahol voltam?! neem, sosem kerülök kétszer ugyanarra a pontra...
vagy mégis?
nevetséges, hisz egyszer már átlavíroztam ezen a "megalkuszom, elfogadom, tovább lépek, átvészelem, elfogadom, beletörődöm, odafordulok, segítek, elnézem, mentegetőzöm, elbírom, elviselem, megnyugszom... eltűröm" helyzeten...
keresek, kutatok ismét... rögeszmésen keresem a foltom, azt, aki teljes mértékben egyezik velem... de nem találom... hát, hol vaaagy? hová bújtál? :(
lehet nem is kellene, hogy egyezzünk... lehet én rontom el mindig...
fasztudja.
eddigi időszakom egyik legjobb hírét kaptam ma... és a legszomorúbb, hogy nincs kivel megosszam... mert bárkinek is írtam volna, annyit mondd, hogy "grat!" majd elkezdni nyögni fájdalmas életének mihaszna történéseit...
kérdem én: szükségem van nekem ezekre? Jézusom. Megint mivan?!
holnaptól 23... újabb tetves év telt el a tetves életemből... tetves emberekre pocsékolt tetves gondoskodás... tetves düh fertőzi tetves elmém... és tetves fájdalom szorongatja tetves lelkem... fel kell pumpálnom leeresztett szívem az éj leple alatt...
ah... a remény rabja vagyok...
kellemEST!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.