nem szeretem, ha elveszik a terem...
egy okos/értelmes, tájékozott ember nem a mérhetetlen tudástól válik igazán azzá, hanem attól - az én szememben -, hogy mások véleményével való összekülönbözése során, megengedi a másik félnek, hogy megtartsa az ő hiteles ellenérvei ellenére is a véleményét...
nem kell ráerőszakolnunk másokra gondolatainkat...
mindenki illetve elég sokunk különböző élményekből táplálkozik, másképp látja a világot és más mozgatja gondolatait/érzelmeit illetőleg ezeket is más-más intenzitással...
a racionális világszemléletű ember, akinek mindenre van egy magától értetődő válasza, sosem fog megérteni egy olyan embert, aki mindent az érzelmei alapján ítél meg...
de rendkívül békés emberi kapcsolat alakulhat ki közöttük, ha nem akarják egymás világát összetörni... ehhez pusztán az kell, hogy meghallgatják egymást, majd elmondják, miért látják saját szemléletük eredményét helyesnek, miért hamisnak a másik felét... és itt jön a bűvös/bűnös kompromisszum... sokkal célravezetőbb, ha megengedjük annak a másiknak, hogy ha változik szemlélete - ha esetleg hamis illúziók ejtették rabul - hogy maga jöjjön rá, melyik a helyes út...
szeretem a kék színt... kék az ég... kék a szöcském... mosolygást vállt ki belőlem...
szereted a zöldet... megnyugtat... zöld a fű... milyen jó benne feküdni... vidám!
de én azt mondom Neked, ne vedd fel a zöld pulóvered, ne vegyél zöld autót... és ne tedd a faladra azt a képet, mely a zöld minden árnyalatában pompázik... a zöld nem szép szín, taszít és tudd meg, hogy statisztikák bizonyítják, hogy az öngyilkosságok harmadát zöld pólóban követték el... negatív hatása van... borzalmas következménnyekkel járthat, ha nem teszed, amit mondok... te kis butus, hát rosszat teszel...
rám hallgatsz? ne tedd! az lenne az igazi butaság... hisz nem tudom, miért kötődsz a zöldhöz... lehet te egy kivétel vagy... téged a kék kerget őrületbe, míg a zöld varázslatos nyugalmat áraszt... én pedig e nélkül az ismeret nélkül erőltetem a magam igazát... el kellene gondolkoznom, igazam van-e... erre hívd fel a figyelmem!
vélemény... bárkinek lehet bármiről... de tanuljunk mértékletességet ebben is, mint minden másban... mert miért alkotunk olyasmiről véleményt, amivel nem vagyunk teljes egészében tisztában? én sem beszélek arról, milyen egy film forgatás... és arról sem, milyen egy etióp kisgyerek élete... nem tudom, milyen a heroin hatása... hallottam mindről... igen! és?
nem éltem át... meg és túl...
megbántottnak érzem magam... és talán picit jogosan!
teret emberek... teret!
szeretlek én, nem az... de szeress Te is! jóéjt!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Pinczes.Laszlo 2010.06.07. 20:47:24
Talán azt hiszed, hogy én mindenttudónak képzelem magam, egyáltalán nem... Csak úgy gondoltam, révén, hogy velem is történt már hasonló dolog, így elmondom a konklúziómat, az álláspontomat, amire jutottam, és ami nekem is kurvára fájt, amikor kimondtam magamnak.
De ez van...vannak dolgok amiket fáj hallani, ami az embernek a lelkébe tép akár. El lehet dönteni, hogy utáljuk ezeket a dolgokat, és maradunk a megszokottnál, a kényelmetlennél, vagy változunk, vállalva a kockázatát annak, hogy vagy jobb lesz, vagy rosszabb.
Sájen 2010.06.07. 21:16:35
A történet nem rólam szólt, átéltem hasonlót... és a kulcsszó az átéltem... elmúlt, megtartottam a szép emlékeket és úgy szeretem, mintha sosem bántott volna, sosem lett volna kudarcom vele kapcsolatban...
Ebben a történetben olyasvalaki szerepelt, akinek az életét nem ismered, amit leírtam felszínes, legkevésbé sem részletes... ne ítélkezz, mert szerintem inkább volt burkoltan kimondott ítélet, mint vélemény... és csak ez fájt... a Bátyámnak sosem mondtam, mit is gondolok a lányról, nem akartam bántani sem Őt, sem mást a szavaimmal... ezért írtam blogot... és igen, előfordul, hogy én is terelem az embereket, de nem kötöm meg a kezüket, hogy már pedig ez és ez fog történni... ők választanak... (nő vagyok, de ettől még van némi eszem... :))
nem haragszom és nagyon tisztellek ismeretlenül is... de arra azért megkérlek, hogy néha gondold át, amit leírsz... az előző hozzászólás az én szemszögemből picit durva volt... de lehet érzékenységemből fakad, látod elnézést kérek még így is......
és hogy tudd... van olyan tanácsod, amit megfogadtam... nem hiábavaló az írásod, annak ellenére, hogy van eset, mikor ellenszegülök... :)
örültem ismét László!
Pinczes.Laszlo 2010.06.09. 19:12:41
Jó legyél, Lac
Pinczes.Laszlo 2010.06.09. 19:59:20
Sájen 2010.06.09. 21:36:18
onlány.. khm! frappáns!
én jó leszek, Te légy szobatiszta! üdv
Svenson 2010.06.11. 19:30:47
csak hogy kavarjak a szaron mégegyet
Svenson 2010.06.11. 19:32:10
Pinczes.Laszlo 2010.06.12. 11:15:39
Svenson 2010.06.12. 17:43:07
Svenson 2010.06.12. 17:43:45