ságondolat második verzeee...
elszóltam magam rendesen, mikor pusztán heti intenzitásúként emlegettem a "panaszkodjunk diának" nevű szindrómát... megkaptam az adagom tegnap is és ma is...
táplákozzam belőle és raktározzak el néhány falatkát másnapra is...
eset ismertetés: a nők, akik megbolondultak...
probléma tárgyköre: bolonduljanak, de ne ilyen mértékben...
fennálló kérdések: miért? és miért mind egyszerre?
namármost... premenstruációs időszakom veszi kezdetét... nő lévén ez azt jelenti, hogy széttépek egy jól fejlett ovodást a kakasnyalókájáért, ha nem adja önként nekem...
szooooval...
minden nő megbolondult, nem lelik a nekem panaszkodó férfiak a tökélyt!?
mert biza a csinos pofika, a formás keblek és fenekek világában, meg kell fizetni azt, hogy a nőnemű egyed lábai közé enged... ezvan! vannak nők akik úgy gondolják, hogy természettől kapott szépségükért a férfiaknak fizetniük kell, mondjuk bankártyával, lehetőleg elegendő össze legyen rajta, a hétvégi bulira, a hétközbeni szépségsalonokban kreált számlákra, pipere cucccokra, rucik vásárlására és olykor-olykor egy-egy utazás is belefér valamiylen melegebb éghajlaton...
eme kategória szlogenje: "Loreal: mert megérdemlem..." kicsit sántít, de fedi a valót!
ide nem helyes pofi kell, hanem pénz...
és igen, vannak ezek a nők... és van száz és ezer és millió másik...
kevéséb szép pofikával, kevésbé formás keblekkel, fenékkel... itt-ott némi felesleggel...
de néha-néha normál értékrenddel és némi ésszel...
javaslatom a következő: kutakodjon mindenki a maga kasztjában...
csóró a csóróval... szép a széppel? neeem... értékrendnek megfelelően keresgéljünk...
aki beszélgetni is akar, nem csak baszni, az keressen lelkitársat...
aki csak puncit akar, mert hiányzik a lik a farka végérőőőől, az meg szedjen össze némi zsét és egy-két súlyos ital kifizetése után talán (tallllááááán) szépen burkolt puncit is felpróbálhatttt........ :@
az ifjú fiúnak tett ilyen mértékű javaslatomra a válasz a következő volt, 'Most akkor járjak randa némberrel?' -.-
ah.... nem adja ez így már nekem...
én nem vagyok bölcs, csak übersegítőkész... de van az az idő, mikor irgalmasszamaritánus lelkem a mennybe vágyik... és jön helyette a jelenlegi...
"mert nincs komoly kapcsira való lány, mert mind olyan öntelt és mind pénzre megy..."
ne általánosítsunk kéremszépen, mert a végén még péniszem nől..
"de legalább lenne kit dugni, de az sincs..."
nokommmmment!
nono...
jön is a kérdés, hogy nekem van-é különbejáratú péniszem (pasim)?!
mondom nem vagyon már jó ideje... "ó, de miért, és hogy bírooood?"
megszoktam babám, mint nénike a visszapofázást a tévének...
"de azért csak volt szex, nem?"
ez meg az én magánügyem, ha volt, ha nem... ettől még nem vesztettem el a hitem, hogy lesz páciens az ágyamban...
és mi következik??? szánakozás és sajnálat....
engem kellene sajnálni, mert durván egy éve (több, de Te úgyse tudod... :D)
nincs komolyabb délceg legíny a közelemben... ugyaaan... lehetek randa, töpörödött nyomi kislány, bármi... sosem lehet tudni, hogy 10év múlve ki lesz boldogabb kettőnk közül...
mellékesen megjegyzem... a szépség múlandó... és ha elmúlik, nem marad a nyomában semmi... de semmi...
de behkészültem...
Gehst du mit mir ins Bett? :D:D
úúúú.... ;)
szeretlek! csók!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Svenson 2010.05.26. 19:07:15
Tök m1, a lényeg hogy talán ő a boldogabb, de sajnos én nem tudok így élni.
Sájen 2010.05.26. 20:50:50
Hm. Megfogtál..
Nem hinném, hogy ilyen téren összehasonlításokba kellene bocsátkoznod Neked vagy nekem...
Gondolkozz el azon, hogy az a valódi érzelem, amit Te érzel/éreztél vagy az, amit Ő!? (ha képes cirka félévente mindent elsöprő szerelemről regélni ódákat) Ő maga bevallotta, hogy képtelen egyedül lenni, megőrjíti az, ha otthon kell tölteni egy estét egyedül... erre egyetlen megoldás, ha párt kerít magának! Az olyan ember, aki nem produkál mély, komoly érzelmeket, nem sérül(het) ergo a lelkesedése sosem veszik el!
Ezek után még mindig úgy gondolod jobb neki? Hogy ő boldogabb, mint amilyen Te valaha is lehetsz?
Nem hinném. Lehet tévedek, nem tudom... én ilyennek ismertem meg, de lehet valahol félresiklott az elemzésem... különbözik tőlem is... és Te is... Neked csak hinned kellene meg bíznod, de majd megtanítalak! :*