november rain...
erről a hónapról ennyi jut így hirtelen eszembe...
olvastam szerelmi horoszkópot... puszta véletlenségből...
rendíthetetlenül jókat kacagok a kreativitást kímélő jóslatokon...
"ha eddig nem, akkor majd most" rám talál a szerelem, csak legyek nyitott...
az vagyok, változatlanul... mint egy sokat használt könyv, ami mindig ugyanazon az
oldalon üti fel magát anélkül, hogy lapozgatni kezdenéd...
amint kijelentem, hogy immáron semmilyen módon nem tudnak kizökkenteni a
mérhetetlen nagy relaxációból... mélyről áradó nyugalmamból, abban a pillanatban,
vagy talán picit később... mikor már elhittem szavaim, jön és borul minden...
valószínűleg míg élek, ez így lesz... és valószínűleg erre csak egy ember lesz képes...
de ez így van jól... kell az a magasvérnyomás... szívdobbanás...
nem három napig tart a csoda, pusztán egyig, de az akkor nagyon ott van...
kicsit tétlennek érzem magam... várok... valamiféle önigazolásra... nem magam részéről,
hanem más részéről... hiányzik az, hogy teljes mellszélességgel elém álljon és azt
mondja, ezt így és így... nem kellenek miértek és mertjeik... csak a tények!
az útmutatás... aztán beszállok a kocsiba és robogunk együtt...
az eltelt időt nézve ez teljesen érthető... megértettem, hogy míg élek,
mindig adni fogok egy esélyt ennek az álomnak, mindig meghagyom azt a kis kibúvót,
ahol megszökhet és beteljesedhet...
a szerelmi háromszögek magukkal ragadtak... a történet ugyanaz, a szereplők,
a helyszín, az időpont változik... a tartalmatlan szavak, mély érzelmek... kipipálva!
én pedig a színpad előtt popcornt majszolva nézem, mint próbálnak
a játékosok érvényesülni a darabban...
nem kifejezetten vagyok elégedett... de ez nem az én játékom, nem szólok bele...
az én játékomban szerepel sok mindenki... mint, ahogy én is sokak játékában szerepelek,
más más szerepben tetszelgek... de ez nem az én hibám... az ő hibájuk, hogy
mindig csak egyetlen oldalamat látják meg... azt szeretik, a többi pedig mellékes...
én tulajdonképpen azt az egy játékost keresem, aki hajlandó megismerni engem az
összes szerepben... aki azt mondja tetszik neki, ahogy a játékot játszom...
jó volna ismét egy vodkás estét tartani... talán a mámoron kívül valami kézzelfoghatót
is magával hozna... : )
legombolom magam a rendszerről...
élvezetekben gazdag kellemEST! csók!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.