mesemesemátkaa..

   
 némi családi sztori...
rólunk tudni kell... hogy bár egy család vagyunk... mi így heten... (három kutya is van... nevük Papp... füleske, májki, és a gonosz emberi tulajdonságokkal felvértezett frida) valamiért a johég, úgy alakította génjeinket, hogy nem szeretünk tudomást venni arról, hogy nem vagyunk egyedül... ígyhát...
reggel: pontosan hat körül... vegyük átlagnak a hat órát... néha apu korábban, vagy johval később kel! szoval ekkor indul pappéknál a nap...
anyum kel fel, készíti a kávéját, nagy gonddal... nem figyelve arra, mit dob nagy hévvel a csészéjébe... fehér és barna, ezt látja... persze mindezt akkor, ha esetleg félőrült bátyám még nem csinált volna neki... rádió bekapcs: danubius pirítós...
joh hangosan, hogy az ébredő valóban ébredjen! az alvó pedig szolidaritást érezve, feleszméljen! nálunk nem madárcsicsergésre ébrednek a családtagok és nem finom reggeli illatokra! nem! nálunk danubiusra és mikro szirénázásra... ajtó csapkodás, kiabálás... mert nem hallani a rádiótól semmit... tusolás... ruha kutatás... ez idővel megszokható... nade!!
néha tesóm, úgy gondolja... ideje nekem is kelnem velük, ezért beront hozzám és összegubózott testemre fekszik... úgy, hogy véletlenül se tudjak levegőt venni... mert a párnát is a fejemre teszi... bomböl, mint egy sárgalapos elvetemült idióta... mindezt földönkívülieket és hörgősmetálttrillázó egyéneket meghazugtoló módon... félg kinyitom a szemem nohmeg a számám és üvölteni kezdek vele, hogy takarogggyon innen... és végig kergetem a lakáson... persze ezt is elcseszem, mert elbotlok mindenhol ő addig fejen csap és kétszer picsán rúg... ettől idegbeteg leszek, majd jön anyám is... együttérzését kifejezve, fura kaján vigyorral az arcán... "miért kellett felébreszteni?" kössz, mutti... kisegítettél... eljön a hét óra... ekkor mindenki rájön, már a munkába igyekvők közül... hogy el fognak késni... ezt nyugtázzák is... és öt perc elteltével kapkodás indul... felváltva rohangálnak a fürdő között és a konyha között... hol tesóm borotválkozik a konyhában, hol anyum sminkeli magát... közben, be kell iktatni egy kutaetetést, mert az ebek, szétbasszák az ajtót... kaparnak, ráugranak... beugatnak az ablakon keresztül, hol elől, hol nálam hátul... összekapják magukat... tessa megkérdezi anyut mikorra kell menni-e... mondja, 7.30... mindezt 7.38kor... anyu is megkérdezi ugyanaezt tessától! neki úgy szintén... de a kocsi még bent áll az udvaron és még egy cigit is el akar szívni... lassan elérjük azt a pontot, mikor ők szépen dolgozóba mennek... de még előtte megkapom a napi teendőimet, szépen rangsorolva... visszafekszem... majd két óra zenehallgatás után, rájövök, hogy nem tudok már aludni... szoval indulhat a nap... másodjára!
 

egész johl elvagyok... rongálok néhány embert msn-en... de csak mert szeretem őket! :D
én így mutatom ki... (hazudtam!) :D
a nap javarészt unalmas... néha kapok egy-két telefont... vagy sms-t.. mit kikorra csináljak meg vagy, ha valami kimaradt a listáról, az ilyenkor utólag felkerül arra...

az este! apu tévézni szokott rendszerint, már ha a tévével való szinkron horkolás nevezhető tévézésnek... de ha esetlegesen, nyitva lenne a szeme, azzal párhuzamosan a szája is, mert mondja... mondja, hogy ő nem hallja! hozzáteszem... a hiradón és a barátokköztön kívül mindent normál hangerőn hallgat és néz... e kettő a nonstop bömböltetés tárgya! anyu a másik fotelben ül, tisztes távolságra hőnszeretett férjétől... én a kanapén fetrengek... hallgatom a zenémet és közben nézem a 'feketedobozt'... ekkor tessa gépezik... szoval... néha apu megszólal... kényszert érez arra, hogy anut zavarja tévézés közben... ekkor anyám, tüzet okádó szemeivel megcéloz engem... én meg alvást színlelek... rám ne nézen... nem én szültem, apámat... nem én akartam hozzá menni feleségül... viselje! :D:D
jön tessa... nincs gépezés... viszont magához ragadja a távirdát és nyomkod... sport és állatok között angalgunk... anyum felébred... mert bizony neki sem véletlenül néz a homloka a mennyezet felé... 'mér kapcsoltad el? hát nézem...' 'nézed, te...' jön a válasz... ekkor én szállom meg a gépet... és újabb semmittevés következik... hacsak nem bloggolok... mint moooost! :D

hát, ilyen egy áltagos napunk... sok apró momentum kimaradt, de egész joh lett gy is, a környezetrajz!
 

vissza msn... kicsit megrongálok valakit... tudják, már, hogy fontosak nekem! :) :*
élvezetekben gazdag kellemEST, addig én erotiks álmodom...
orcapuszedli by dájen!