HTML

Eszmeráldá visszavág...

meg- és tuhl- de legfőképpen átélni az életet... ahhh... :D

Friss topikok

  • Pinczes.Laszlo: Egyszer találkoznunk kell mostmár, mert úgy érzem, a világháló leküzdhetetlen kommunikációs gátaka... (2010.08.09. 23:13) ..világok..
  • Svenson: A cosmo megmondta:D (2010.07.24. 03:54) déjá
  • Svenson: megértem* :$ (2010.06.12. 17:43) terek...egyterűek és többterűek
  • Sájen: Öhhhm... azt hiszem ez már sok volt, és kissé erős... de azért köszönöm! (2010.06.04. 21:03) mézédeskeserűség
  • Sájen: @Svenson: Hm. Megfogtál.. Nem hinném, hogy ilyen téren összehasonlításokba kellene bocsátkoznod N... (2010.05.26. 20:50) verze túúú

Linkblog

2010.01.10. 17:59 Sájen

lávjá

 

szerelem és barátság...

ha egy képet akarnék festeni róluk... egyikben kék és zöld színek lennének... másikban fekete, fehér és szürke... a kékészöld a barátság... a hármas keverék, a szerelem...
hogy valójában melyik a szebb? ugyanolyan szemet gyönyörködtetőek lehetnek, és ugyanolyan undort kiváltóak is... tartózkodom... számomra mindkettő szép!
kékészöld... támasz, védelem, hű... nyugtató, mindenekfelettállló...
feketeszürkefehér... valós, álmodott, mélyről feltörő, avagy silány... ellentétes! fájdalmas, boldogító, eleven! a szürke képzi az átmenetet... legyen az az eleje vagy épp a vége... mikor parázslik... elaludni készül, de ha rakunk a tűzre, fellobban!
van, hogy megteremtjük magunknak a szerelemet... van ugyan alanya, valós tulajdonságokkal... szeretjük ízig-vérig... de azt nem vettük észre világunk építése közben, hogy a föld fölé építettük a várunkat... összeomlik, mert nincs valóság alapja... ki hibája? azé, aki épített... sosem azé, aki hagyja, hogy építs valamit...
én is építettem már várakat... hát most itt az ideje, hogy lebontsam...
mindent meghagyok... csak külön rakom, egymás mellé teszem az elemeket... és a legfontosabb a földre! nem vagyok biztos magamban... néha messzire rúgnám a mozZzaikokat... ne is lássam őket... máskor pedig szorosan egy kupacba raknám, hogy mindig velem legyenek...
ha valami félresiklik, véget ér... abból egy új fejlődik ki... a barátságból szerelem, a szerelemből pedig barátság... elég ritka mindkettő, de talán annál különlegesebb!
remélhetőleg sikerül nekem is kivennem valamelyikből a részem... : )

azt hiszem, itt az ideje, hogy ne teremtsem az érzelmeimet, hanem elfojtsam...
most megnézem a másik oldalt! ha hülyeséget csinál az ember, azt rendbe is kell hoznia, nem igaz... hát, most megpróbálom a lehetetlent... gondolatokkal befolyásolom az érzéseim... a valóságot veszem alapnak... elméletileg, így mindneki jól fog járni...
na, meglátjuk...

megint. összevissza... de talán mélyen rejtve fellelhető az értelem kis csírája is...
kellemEST! lágyhomlokcsókom ringasson álomba :D

Szólj hozzá!

Címkék: világ


A bejegyzés trackback címe:

https://ucccuneki.blog.hu/api/trackback/id/tr31661715

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása